Az idei ICF Coaching Konferenciát 2021. november 11-én ONLINE rendezzük meg, „Kivagyiság vagy VALÓDISÁG?” címmel, témája: a sebezhetőség ereje a fejlesztői kapcsolatban.
A konferencia programja 9:00-17:00-ig tart.
Bővebb információ az ICF Magyar Tagozat honlapján:
„A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül történő támogatása” elnevezésű, GINOP Plusz-3.2.1-21 kódszámú pályázati a kérelmet 2021. október 1. napjától lehet beadni, a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. december 31. napjáig.
A kérelemhez az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
Pályázó részéről:
Pályázati szakértő segítségével összeállított dokumentumok:
A Kérelem 2021. október 1. napjától nyújtható be az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kijelölt, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kiemelt partnerként nevesített Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal hivatali kapujára, a Pályázó Ügyfélkapujához kapcsolódva.
Forrás: http://www.fefi.hu/ujsag/2021-oktober/mar-elerheto-munkahelyi-kepzeseket-tamogato-palyazat-benyujtasahoz-kitolto
Míg eddig csak a felsőoktatásban tanuló hallgatók érhették el a piaci kölcsönnél jóval kedvezőbb feltételekkel nyújtott diákhiteleket, most új konstrukciókkal rukkol elő a Diákhitel Központ. A szak- és a felnőttképzésben is igényelhető lesz hitel május 31-től, az új lehetőség pedig Magyar Péter vezérigazgató szerint
jelentősen hozzájárul majd a munkaerőpiaci mobilitás erősödéséhez.
– A képzési hiteleket a meglévő diákhitelekkel szinte azonos feltételekkel vezetjük be a 18 és 55 év közötti korosztálynak. Mindez azért nagy újdonság, mert rengeteg olyan felnőtt van, aki szívesen jelentkezne különböző átképzésekre vagy továbbképzésekre, de eddig ezt anyagi okokból nem tehette meg. A tanulás kedvéért nem tudtak mondjuk fél évre kilépni a munkahelyükről vagy ideiglenesen másik településre költözni. Egy most megjelent kutatás szerint a magyarok fele átképezné magát, ha ez szükséges a munkája megtartásához vagy ahhoz, hogy más területen helyezkedhessen el. A rendkívül kedvező képzési hitelek segítségével akár millióknak nyílhat ki a világ, ez pedig nagyban hozzájárulhat a pozitív munkaerőpiaci trendek fennmaradásához és a magyar gazdaság eddiginél is gyorsabb növekedéséhez – fogalmazott lapunknak Magyar Péter.
Mint kifejtette, a képzési hiteleket a három hónapot meghaladó idejű felnőtt- és szakmai képzésekre, illetve részszakmára felkészítő szakmai oktatásra lehet igénybe venni. A már működő diákhitelezéshez hasonlóan itt is két konstrukció lesz elérhető. A szabad felhasználású hitel, amit akár havi 150 ezer forint értékben lehet igényelni, és a kötött felhasználású kölcsön, ami a választott képzés díjának az összegét fedezi legfeljebb félmillió forintig. Az előbbi hitel kamata 1,99 százalék, az utóbbi viszont kamatmentes az állami támogatásnak köszönhetően. Mindkét megoldás közös jellemzője, hogy nem szükséges a kölcsönhöz fedezet, nincs előzetes hitelbírálat, bármikor díjmentesen elő- és végtörleszthető. A különböző diák- és képzési hitelek ráadásul egymással párhuzamosan vagy egymást követően is felvehetők. A szabad felhasználású hiteleknél ugyanakkor bevezetnek egy 8,250 millió forintos limitet is, hogy megakadályozzák a túlzott eladósodást.
– A magyar kormánynak kiemelten fontos, hogy elősegítse az élethosszig tartó tanulást. Lényeges az is, hogy a kevésbé tehetősek is elérhessék az ehhez szükséges támogatásokat. Úgy számolunk, hogy jelenleg százhúszezren lehetnek jogosultak a képzési hitelekre. Arra számítunk azonban, hogy az első roham után később tovább nő az érdeklődés – magyarázta a vezérigazgató. Felidézte, hogy a Diákhitel Központ az elmúlt két évtizedben
csaknem félmillió fiatalnak nyújtott segítséget, akiknek több mint a fele úgy nyilatkozott, enélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját.
Magyar Péter hangsúlyozta: az új képzési hitelekre is érvényes lesz a családtámogatási kedvezmény, vagyis a hitelfelvételt követően született második gyermek után az édesanyák tartozásának a felét elengedik, a harmadik gyermek születése után pedig egyáltalán nem kell visszafizetni a kölcsönt. A kedvezménnyel a diákhiteleknél már eddig is sokan éltek,
összesen majdnem hatmilliárd forint tartozást engedett el a központ.
A vezérigazgató kitért arra is, hogy a múlt évben több mint 31 milliárd forint összegben folyósítottak diákhitelt, amire sosem volt még példa. – Idén várhatóan ismét rekordot döntünk, hiszen továbbra is elérhető a legnépszerűbb termékünk, a Diákhitel Plusz, miközben harmincezer igénylésre számítunk csak a képzési hiteleknél – jegyezte meg Magyar Péter.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/05/a-felnottkepzesben-is-lesz-diakhitel
Tavasszal minden újonnan induló mobilitási programot és külföldi utat lemondtak a felsőoktatási intézmények a koronavírus-járvány miatt. Sem a hallgatóknak, sem az oktatóknak nem szerveztek nemzetközi konferenciákat, ösztöndíjprogramokat, és új vendéghallgatók sem jöhettek hazánkba egészen június második feléig. A nyár további részében lazultak a szabályok, ám szeptember elsejével ismét szigorította a kormány a be- és a kiutazási szabályokat.
A járvány miatt ugyan nem javasolt a magyar állampolgárok külföldre utazása, de néhány napja bekerült a kivételek közé a „hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése”, ez pedig azt jelenti, hogy a diákok tanulmányi célból látogathatják a 42 piros jelzésű ország egyetemeit is. Persze csak bizonyos feltételekkel.
Bokodi Szabolcs, a mobilitási programokért felelős Tempus Közalapítvány (TKA) felsőoktatási felelőse azt mondta a Magyar Nemzetnek: a járvány miatt most érthetően visszaesett az érdeklődés a külföldön töltött szemeszterek iránt, hiszen mindenki többször meggondolja a kiutazást, de így is sokan vannak, akik szeretnének menni, nekik pedig minden támogatást megadnak.
– A két legnagyobb mobilitási program az Erasmus+ és a Campus Mundi, ezeknek jelenleg is vannak nyitott pályázatai, a hallgatók tanulmányi félévre vagy akár szakmai gyakorlatra is jelentkezhetnek. Az érintetteknek a fogadó ország éppen aktuális beutazási feltételeit és szabályait természetesen be kell tartaniuk.
Fontos azt is, hogy ha idő közben karanténba kell vonulni külföldön, akkor az ösztöndíjas időszakba ez beszámít. Amennyiben a karantén két negatív teszttel kiváltható, úgy annak esetleges költségét az ösztöndíjból kell fedezni. A hazatérés utáni karantén időszaka viszont már nem számít bele az ösztöndíjas időszakba, arra támogatás sem igényelhető – sorolta a szabályokat.
Hozzátette: a kiutazást tervező hallgatóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a járvány miatt most nagyon képlékeny a helyzet, bármikor előfordulhat, hogy az adott ország ki- és beutazási szabályai megváltoznak, előállhat olyan helyzet, hogy a képzést hirdető intézmény online munkarendre áll át, ahogyan az is elképzelhető, hogy az ösztöndíjprogram valahol félbeszakad, és idő előtt haza kell jönni. – Ezeket a váratlan helyzeteket most mindenkinek be kell kalkulálnia, de a Tempus folyamatosan azon dolgozik, hogy ne sérüljenek a hallgatók érdekei. Szakmailag és pénzügyileg is garantáljuk a fiatalok biztonságát – húzta alá Bokodi Szabolcs.
A szakember kiemelte: könnyítést jelent, hogy az Európai Bizottság akkor is elismeri a mobilitást – azaz megítéli a támogatást –, ha az egyetem a járvány miatt online vagy hibrid munkarendre áll át. Sok helyen kapásból digitális oktatással kezdték ugyanis a tanévet, erre egyébként itthon is van példa.
– Maguk az egyetemek is sokat tesznek azért, hogy a hallgatók a megkezdett ösztöndíjprogramokat sikeresen be tudják fejezni, félbeszakadt mobilitások esetén biztosítják, hogy digitálisan teljesítsék a tantárgyakat vagy felvehessenek itthon új kurzusokat, így semmiképp ne vesszen el a megkezdett szemeszter – magyarázta, hozzátéve: a Tempus kidolgozott egy eljárásrendet a vis maior esetekre – erről részletes tájékoztató olvasható a TKA honlapján.
– A kiadások miatt biztosan nem kell aggódni a hallgatóknak, bizonyos esetekben még az ösztöndíjukon felüli extra támogatáshoz is hozzájuthatnak – jegyezte meg.
Külföldi mobilitási programokban egyébként minden évben sok ezer magyar hallgató vesz részt, közülük idén tavasszal durván háromszázan voltak, akiknek szakmai teljesítés nélkül, idő előtt szakadt félbe az útja, de még sok száz főt érintett a vis maior helyzet. Nemzetközi színtéren egyre inkább láthatóvá válik a magyar felsőoktatás is, aminek ékes bizonyítéka, hogy pár év alatt ugrásszerűen megemelkedett a hazai egyetemeket választó külföldi fiatalok száma.
A Tempus Közalapítvány 2019-es éves jelentése szerint a tavalyi évben összesen 38 422 külföldi fiatal tanult nálunk, akiknek nemcsak a száma, hanem a magyar hallgatókhoz viszonyított aránya is hosszú ideje emelkedő tendenciát mutat. Míg 2013-ban az egyetemisták 7,2 százaléka (23 208 fő) érkezett másik országból, addig 2019-ben már a diákok 13,4 százaléka volt külföldi. Különösen nagy sikert aratott a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, amely néhány éve mindössze 68 hallgatóval indult, ám tavaly már több mint kilencezer fiatalt vonzott hazánkba. A partnerországok köre is folyamatosan bővül, jelenleg 66 országnál tartunk, olyan távoli helyekről is érkeznek diákok, mint Üzbegisztán, Uruguay vagy épp Namíbia. A külföldiek körében egyébként a villamosmérnök, a gépészmérnök és a nemzetközi tanulmányok szak a legnépszerűbb. A kontinens legnagyobb mobilitási programjának, az Erasmusnak egyébként jövőre ismét tovább emelik a büdzséjét, így Európa-szerte több mint hárommilliárd euróból utazhatnak a hallgatók, oktatók.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/2020/09/folytatodhatnak-a-kulfoldi-osztondijas-mobilitasi-programok
Megjelent a Magyar Közlöny 2019. szeptember 30-i számában az OKJ rendelet (150/2012. Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) módosítása. Ennek értelmében: a felnőttképzésben még több mint egy évig, azaz 2020. december 31-ig indítható a mintegy 750 OKJ-s szakképesítés. A szakmai vizsgák megszerzésére 2022. december 31-ig lesz lehetőség.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy 2020. december 31-ig indíthatóak a 2020. augusztus 31-ig érvényben lévő OKJ-s szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések, azaz elképzelhető, hogy 2020. augusztus 31-ig még kisebb vagy nagyobb változások lesznek a jelenleg érvényben lévő OKJ-ban is.
A rendelet szerint 2020. szeptember 1-től 177 +25 kulturális és művészeti OKJ-s szakképesítés csak iskolai rendszerben lesz oktatható, 76 részszakképesítés viszont iskolai rendszeren kívül szerezhető meg, a rendeletben meghatározott óraszámban.
A következő tanévben így szeptember 1-től december 31-ig kétféle OKJ lesz érvényben: az iskolai rendszerben már csak a 177+25 indítható el, a felnőttképzésben viszont a mintegy 750 OKJ-s szakképesítés képzése zajlik még
A képzések kimeneti szabályozásánál a vizsgakövetelményeket kell majd előírni, amelyek az úgynevezett tanulási eredményekkel határozhatóak meg.
A nyelvi képzéseknél már régóta alkalmazott KER (Közös Európai Keretrendszer), az informatikai kompetenciák leírását tartalmazó, európai uniós ajánlás alapján kidolgozott DigComp (The Digital Competence Framework for Citizens), a szakmai ismereteket leíró Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer, a felhasználói informatikai tudást igazoló ECDL (European Computer Driving Licence), valamint a „B” képzési körös szakmai programkövetelmények is már régóta a tanulási eredmény alapú leírásokban határozzák meg az egyén adott területen megszerzett tudását, illetve a vizsgakövetelményeket.
A felnőttképzésben a kormányzati szándék az, hogy a jelenlegi folyamatszabályzás helyett a kimenet-szabályozást ve
zessék be. A jövőben tehát nem a képzések lefolytatásának menetét szabályozzák (ahogy ez jelenleg történik), hanem azt határozzák meg, hogy egy adott szakma végzéséhez milyen tudással kell rendelkezni. A vizsgáknál – amelyekre az elképzelések szerint független vizsgaközpontokban kerül sor – azt kell meghatározni, hogy a vizsgázónak milyen követelményeket kell teljesítenie. (Azt még nem lehet tudni, hogy ezek hogyan működnek majd, és hogy csak állami intézmények lehetnek-e központok vagy piaci intézmények is.) A leírásokat, mint ahogyan a fenti rendszerek példájából is látszik, a tanulási eredmény módszer szerint kell kidolgozni.
Ennek lényege, hogy
pontosan meghatározza, a vizsgázó mit ismer, mit tud, mire képes. A leírásokban pontosan kell szerepeltetni a tudás jellegét, mélységét, hiszen nem mindegy, hogy a cipész csak ismeri a különböző tűzőgépeket vagy képes azokat önállóan is használni. Ezekben a leírásokban állító módban kell az olyan igéket és a megfelelő kifejezéséket használni, mint például alkalmazói szinten ismeri, képes csoportosítani, önállóan és felelősséget vállalva betartja a szabályokat, vezetői felügyelet mellett kiválasztja, együttműködik a személyzettel, alkalmazza az előírásokat, hogy csak néhány kiragadott esetet említsünk. Ezt a típusú megfogalmazást a szakemberek közül egyelőre még nem sokan sajátították el, pedig valószínű, hogy erre hamarosan fel kell készülni.
A 2017-ben elkészült DigComp 2.1(link is external) (The Digital Competence Framework for Citizens) uniós dokumentumot DIGCOMP, Állampolgári digitáliskompetencia-keret címmel fordították le. Az ábrákkal és színes képekkel illusztrált 36 oldalas brosúra a digitális kompetenciák nyolc szintjét különbözteti meg, és öt kompetencia területet jelöl meg.
A DigComp 2.1 egyes szám első személyben, tanulási eredmény alapú leírásban fogalmazza meg, hogy az egyén mire képes egy adott szinten és kompetencia területen, például: „képes vagyok megváltoztatni tartalmakat a legmegfelelőbb formátumok használatával” (Tartalomfejlesztés, 7. szint)
A dokumentum néhány személetes példán keresztül mutatja be, hogy az egyes kompetenciaterületeken és szinteken mire vagyunk képesek. Például az Információ- és adatmenedzsment kompetenciaterületen, ha 3. szintű ismeretekkel rendelkezem, akkor „meg tudom nevezni azokat az álláskereső portálokat, amelyeket rutinszerűen használok álláskereséshez” vagy ugyanez a 6. szinten „Különbséget tudok tenni a megfelelő és nem megfelelő alkalmazások, felugró üzenetek és levélszemetek között…”
Vagy a Kommunikáció és együttműködés kompetenciaterületen esetében, a 4. szinten „meg tudom mutatni a tanáromnak a tabletjén, hogy milyen digitális források segítségével készítem az anyagot a csoportmunkához”.
Az egyes kompetenciaterületeket a DigComp 2.1 további alterületekre bontja, a Biztonság alatt például az Eszközök védelme, A személyes adatok és a magánélet védelme, Az egészség és a jólét védelme és a Környezetvédelem témák szerepelnek.
Az uniós dokumentum szolgál majd mintául a magyar DigKomp, azaz a Digitális Kompetencia Keretrendszer kidolgozásához.
A tervek szerint új szakképzési törvényt alkotnak, ami magával vonhatja azt is, hogy a felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről(link is external)) hatályát veszti.
A médiában egymást követik a cikkek, nyilatkozatok, interjúk, amelyek a lehetőségeket, kérdéseket boncolgatják. Egyelőre azonban még nagyon nagy a bizonytalanság, legfőképp talán a felnőttképzéseket, -képzőket illetően.
Mikortól lép életbe az új szabályozás?
Amíg egyéb nem tudható, a felnőttképzők számára az a legfontosabb kérdés, hogy meddig indíthatnak OKJ-s képzéseket a jelenlegi rendszer szerint. Az már szinte bizonyos (biztosnak természetesen csak akkor tekinthető egy szabályozás, ha már az adott jogszabály is megjelenik), hogy az új törvény 2020. január 1-jén lép életbe, és a 2020. szeptemberétől induló képzésekre kell majd alkalmazni. A törvénynek ez év novemberére kellene megszületnie, a részletszabályokat is tartalmazó, kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteknek pedig 2020 tavaszára. Nem kizárt, hogy bizonyos átmeneti időszakot biztosítnak majd arra, hogy a jelenlegi rendszerről az újra térjenek át az intézmények, mint ahogyan erre már a legutóbbi „rendszerváltáskor”, azaz 6 évvel ezelőtt is volt példa. (Akkor a törvény megengedte, hogy az akkreditált programokat még továbbra is, körülbelül még háromnegyed évig el lehessen indítani.)
A képzéseknél mindig azt a jogszabályt kell figyelembe venni, amelyik a képzés indításának időpontjában érvényes, így ha a képzés még 2020 szeptembere előtt indul el, függetlenül attól, hogy mikor lesz vége, arra még a jelenlegi szabályozás lesz érvényes.
Milyen jogszabályok változnak? ÁFA?
Valószínűleg új szakképzési törvény lesz, és az is lehetséges, hogy ez a jogszabály tartalmazza majd a felnőttképzésben alkalmazandó követelményeket is. Ennek okán megszűnhet a felnőttképzési törvény valamint a számos, rájuk vonatkozó rendelet. Ha így történik, akkor hozzávetőleg 6-8 törvényt kell majd módosítani. Ezek közül a felnőttképzők és a képzésben résztvevők számára a leglényegesebb az ÁFA-törvény. Hiszen ha nem lesz hivatalos, hatóság által kiadott felnőttképzési engedély, akkor a képzések ÁFA mentessége is megszűnhet.
Hogyan alakul át a rendszer?
Teljeskörűen ezt a kérdést most még nem lehet megválaszolni, annyit viszont lehet tudni, hogy az iskolai rendszerben mintegy 180 alap szakképesítést oktathatnak majd az állami és az egyházi fenntartású iskolák. A jelenlegi OKJ tehát a mai formájában megszűnik. Mivel azonban maguk a szakmák (csak hogy a legnépszerűbbeket említsük: dajka, mérlegképes könyvelő, targoncavezető), nem szűnnek meg, továbbra is szükség lesz az adott tudásra, így képzésekre is. Szakmai jegyzék tartalmazza majd azokat, amelyekre a felnőttképzés keretében lehet felkészülni. A jogalkotók ezt úgy képzelik el, hogy a felnőtt tudását független vizsgaközpontokban mérik és értékelik majd, azaz a vizsgán teljesítendő követelményeket határozzák meg, magát a képzési folyamatot nem szabályoznák. A vizsgázó a teljesítményéről az állam által elismert okmányt kap majd, amellyel az adott szakmát végezheti.
Néhány, a témáról a sajtóban nemrégiben megjelent cikk:
SZABADÍTSD FEL A CSAPATBAN REJLŐ ERŐFORRÁSOKAT!
A Facilitációs Hét célja, hogy minél többeknek – döntéshozóknak, üzletembereknek, civil szervezetek vezetőinek, tagjainak – megmutassuk, hogy létezik számos olyan technika, amelyekkel segíthető az egyes csoportokon, cégeken belüli sikeres kommunikáció és együttműködés. Az eredményes együttműködés érdekében külső segítséget bevonni egy folyamatba nem a gyengeség, hanem épp ellenkezőleg az erő jele.
A Facilitációs Héten alkalmat szeretnénk teremteni a különböző csoportok, magánemberek számára, hogy kipróbálhassák, az egyes facilitatív technikákat, hogy “élesben” megtapasztalják ezeknek az erejét, hatékonyságát. Szeretnénk, ha azok, akik már alkalmazzák ezeket a módszereket, megismerhetnének újakat, ezáltal bővíthetnék ismereteiket. Olyan alkalmakat, eseményeket tervezünk, ahol nemcsak megtapasztalhatják, kipróbálhatják az érdeklődők a különböző facilitációs technikákat, hanem aktív, interakítv alakítói lehetnek a programnak.
A Facilitációs Hét programjairól bővebb információt http://facilitacio.hu oldalon találsz, illetve itt lehet jelentkezni is az egyes programokra.
A szakképzés európai hetét az Európai Bizottság hirdette meg abból a célból, hogy az Európa-szerte megrendezésre kerülő helyi, regionális és nemzeti rendezvények révén vonzóbbá tegye a színvonalas szakismereteket biztosító és minőségi munkahelyek betöltését lehetővé tévő szakoktatást és szakképzést. A szakképzés európai hetén részt vevő érdekeltek lehetőséget kapnak arra, hogy megosszák egymással a szakképzés terén elért azon kiemelkedő eredményeiket, innovatív oktatási gyakorlataikat és sikeres szakmai programjaikat, amelyek ösztönözik a gyakornoki képzést, a munkahelyi tanulást, a továbbképzést, az átképzést, valamint a vállalatok és az oktatás közötti fenntartható együttműködést.
https://ec.europa.eu/social/vocational-skills-week/
