Az idei ICF Coaching Konferenciát 2021. november 11-én ONLINE rendezzük meg, „Kivagyiság vagy VALÓDISÁG?” címmel, témája: a sebezhetőség ereje a fejlesztői kapcsolatban.
A konferencia programja 9:00-17:00-ig tart.
Bővebb információ az ICF Magyar Tagozat honlapján:
„A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül történő támogatása” elnevezésű, GINOP Plusz-3.2.1-21 kódszámú pályázati a kérelmet 2021. október 1. napjától lehet beadni, a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. december 31. napjáig.
A kérelemhez az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
Pályázó részéről:
Pályázati szakértő segítségével összeállított dokumentumok:
A Kérelem 2021. október 1. napjától nyújtható be az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kijelölt, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kiemelt partnerként nevesített Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal hivatali kapujára, a Pályázó Ügyfélkapujához kapcsolódva.
Forrás: http://www.fefi.hu/ujsag/2021-oktober/mar-elerheto-munkahelyi-kepzeseket-tamogato-palyazat-benyujtasahoz-kitolto
Megjelent a Magyar Közlöny 2019. szeptember 30-i számában az OKJ rendelet (150/2012. Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) módosítása. Ennek értelmében: a felnőttképzésben még több mint egy évig, azaz 2020. december 31-ig indítható a mintegy 750 OKJ-s szakképesítés. A szakmai vizsgák megszerzésére 2022. december 31-ig lesz lehetőség.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy 2020. december 31-ig indíthatóak a 2020. augusztus 31-ig érvényben lévő OKJ-s szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések, azaz elképzelhető, hogy 2020. augusztus 31-ig még kisebb vagy nagyobb változások lesznek a jelenleg érvényben lévő OKJ-ban is.
A rendelet szerint 2020. szeptember 1-től 177 +25 kulturális és művészeti OKJ-s szakképesítés csak iskolai rendszerben lesz oktatható, 76 részszakképesítés viszont iskolai rendszeren kívül szerezhető meg, a rendeletben meghatározott óraszámban.
A következő tanévben így szeptember 1-től december 31-ig kétféle OKJ lesz érvényben: az iskolai rendszerben már csak a 177+25 indítható el, a felnőttképzésben viszont a mintegy 750 OKJ-s szakképesítés képzése zajlik még
A képzések kimeneti szabályozásánál a vizsgakövetelményeket kell majd előírni, amelyek az úgynevezett tanulási eredményekkel határozhatóak meg.
A nyelvi képzéseknél már régóta alkalmazott KER (Közös Európai Keretrendszer), az informatikai kompetenciák leírását tartalmazó, európai uniós ajánlás alapján kidolgozott DigComp (The Digital Competence Framework for Citizens), a szakmai ismereteket leíró Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer, a felhasználói informatikai tudást igazoló ECDL (European Computer Driving Licence), valamint a „B” képzési körös szakmai programkövetelmények is már régóta a tanulási eredmény alapú leírásokban határozzák meg az egyén adott területen megszerzett tudását, illetve a vizsgakövetelményeket.
A felnőttképzésben a kormányzati szándék az, hogy a jelenlegi folyamatszabályzás helyett a kimenet-szabályozást ve
zessék be. A jövőben tehát nem a képzések lefolytatásának menetét szabályozzák (ahogy ez jelenleg történik), hanem azt határozzák meg, hogy egy adott szakma végzéséhez milyen tudással kell rendelkezni. A vizsgáknál – amelyekre az elképzelések szerint független vizsgaközpontokban kerül sor – azt kell meghatározni, hogy a vizsgázónak milyen követelményeket kell teljesítenie. (Azt még nem lehet tudni, hogy ezek hogyan működnek majd, és hogy csak állami intézmények lehetnek-e központok vagy piaci intézmények is.) A leírásokat, mint ahogyan a fenti rendszerek példájából is látszik, a tanulási eredmény módszer szerint kell kidolgozni.
Ennek lényege, hogy
pontosan meghatározza, a vizsgázó mit ismer, mit tud, mire képes. A leírásokban pontosan kell szerepeltetni a tudás jellegét, mélységét, hiszen nem mindegy, hogy a cipész csak ismeri a különböző tűzőgépeket vagy képes azokat önállóan is használni. Ezekben a leírásokban állító módban kell az olyan igéket és a megfelelő kifejezéséket használni, mint például alkalmazói szinten ismeri, képes csoportosítani, önállóan és felelősséget vállalva betartja a szabályokat, vezetői felügyelet mellett kiválasztja, együttműködik a személyzettel, alkalmazza az előírásokat, hogy csak néhány kiragadott esetet említsünk. Ezt a típusú megfogalmazást a szakemberek közül egyelőre még nem sokan sajátították el, pedig valószínű, hogy erre hamarosan fel kell készülni.
SZABADÍTSD FEL A CSAPATBAN REJLŐ ERŐFORRÁSOKAT!
A Facilitációs Hét célja, hogy minél többeknek – döntéshozóknak, üzletembereknek, civil szervezetek vezetőinek, tagjainak – megmutassuk, hogy létezik számos olyan technika, amelyekkel segíthető az egyes csoportokon, cégeken belüli sikeres kommunikáció és együttműködés. Az eredményes együttműködés érdekében külső segítséget bevonni egy folyamatba nem a gyengeség, hanem épp ellenkezőleg az erő jele.
A Facilitációs Héten alkalmat szeretnénk teremteni a különböző csoportok, magánemberek számára, hogy kipróbálhassák, az egyes facilitatív technikákat, hogy “élesben” megtapasztalják ezeknek az erejét, hatékonyságát. Szeretnénk, ha azok, akik már alkalmazzák ezeket a módszereket, megismerhetnének újakat, ezáltal bővíthetnék ismereteiket. Olyan alkalmakat, eseményeket tervezünk, ahol nemcsak megtapasztalhatják, kipróbálhatják az érdeklődők a különböző facilitációs technikákat, hanem aktív, interakítv alakítói lehetnek a programnak.
A Facilitációs Hét programjairól bővebb információt http://facilitacio.hu oldalon találsz, illetve itt lehet jelentkezni is az egyes programokra.
A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.
A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.
A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.
„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.
A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.
A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.
Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.
A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.
(Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
Felhívás Munkahelyi Képzési Díj 2018-ra
Az Európai Szakképzési Héthez kapcsolódóan, az Európai Bizottság a munkáltatók és a munkavállalók közti kapcsolat erősítése érdekében Munkahelyi Képzési Díjat tűz ki. A Díj fő célja, hogy láthatóvá tegye az Európai Unió szerte fellelhető kiváló gyakorlatokat és ez által előmozdítsák a szakmai képzést a mikro-, kis és közepes vállalatoknál a különböző karrierszakaszokban.
A vállalatok a pályázati űrlap kitöltésével pályázhatnak a Díjra, amelyen be tudják mutatni a jelenlegi fejlesztési lehetőségeket, amiket a munkavállalóik számára kínálnak. A jelentkezési határidő 2018. augusztus 20.
Nyeremények:
Bővebb információért kérjük, olvassa el a tájékoztatót.
Vajon hogyan lehet eredményesen idegen-nyelvet oktatni a vállalati szektorban? Mi a különbség a “hagyományos” , a businesss English és a vállalati angol tanfolyam között? Milyen mérőszámokkal lehet ROI-t számolni kihelyezett nyelvi képzés esetén?
Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ egy 2017-ban az Erasmus+ program támogatásával indult mobilitási projekt
A munkavállalók és munkáltatók igényeire szabott nyelvi képzések egészen más megközelítést igényelnek, hiszen a cél itt nem egy nyelvi szintre való ugrás, hanem olyan nyelvtudás megszerzése, mellyel a munkavállalók hatékonyabban tudják feladataikat ellátni, prezentációt tudnak készíteni külföldi ügyfelek, beszállítók számára, vagy épp a vállalat külföldi tulajondosa által kért riportot tudják frappánsan megfogalmazni.
Az Antener Kft 17 kollegája vett részt a 2017-ben indult projektben,és olyan kurzusokon vettek részt, mint a Motivációmenedzsment, Problémamegoldás, Üzleti nyelv tanítás vagy éppen különböző Train-the-trainer programok.
A képző bízik abban, hogy a projekt során sikerül olyan nézőpontokat megismerni, melyek elősegítik, hogy olyan speciális tananyagot fejlesszünk ki, mellyel a munkahelyi nyelvtanulás a minimális óraszám- maximális hatékonyság jegyében tud elkészülni. Egyelőre pilot jelleggel vezették be a kialakított speciális képzésüket egyik partnerüknél, hogy a tapasztalatokat és az eredményeket felhasználva egy egyedülálló képzési programcsomagot tudjanak a jövőben kínálni.
A projektről bővebben: antener.hu/erasmus
