Friss hírek

A jövő évben lesz külföldi nyelvtanulási program, a tervek szerint a támogatásban részesülő diákok 2022 nyarán utazhatnának.

A Tempus Közalapítvány közleménye szerint a program pályázati felülete – www.knyp.hu – hamarosan mindenki számára elérhetővé válik, így még a pályázat 2022. februári megnyitása előtt lehetőség nyílik a programban részt vevő külföldi nyelviskolák megismerésére és az utazás megtervezéséhez szükséges információk megszerzésére.

A diákok iskolái a program pályázati felületén keddtől tudják megkezdeni az intézményi adategyeztetést – írták. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kiegészítő támogatásra pályázhatnak 2022. január 3-ig. A kiegészítő SNI-pályázatot a palyazat.tpf.hu oldalon lehet beadni.

Az alapítvány felhívta a figyelmet arra, hogy a programban való részvételkor szem előtt kell majd tartani a koronavírus-járvány miatt elrendelt mindenkori hatályos hazai és nemzetközi járványügyi intézkedéseket, ezért annak megvalósíthatósága továbbra is függ a fogadó országok beutazási szabályaitól.

A programban a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi, valamint a 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi, továbbá a technikumi 11. vagy választható jelleggel a 12. évfolyamos diákok vehetnek részt.

A középiskolások kéthetes egyéni vagy csoportos nyelviskolai, vagy csoportos partneriskolai programban vehetnek részt, amelynek teljes költségét a kormány biztosítja. A támogatás elnyerésére pályázni kell.

Forrás: https://eduline.hu/nyelvtanulas/20211117_2022_nyaran_tenyleg_elindulnak_a_kethetes_kulfoldi_nyelvtanfolyamok_februartol_lehet_palyazni

Friss hírek/ Hírek/ Kiemelt tartalom/ Soft skills

Már elérhető a munkahelyi képzéseket támogató pályázat benyújtásához a kitöltő felület

Szerkesztőség 0 Comment

„A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül történő támogatása” elnevezésű, GINOP Plusz-3.2.1-21 kódszámú pályázati a kérelmet 2021. október 1. napjától lehet beadni, a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. december 31. napjáig.

A kérelemhez az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

Pályázó részéről:

Önerőt igazoló bankszámlakivonat.
Statisztikai létszámot alátámasztó NAV bevallási adatlap az utolsó és az utolsó előtti lezárt üzleti évhez.
Köztartozás mentességet igazoló dokumentum – amennyiben a pályázó nem szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában.
Amennyiben a képzés nem a támogatási igénylő vállalat saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén és/vagy nem saját eszközén történik, akkor 3 ajánlattal szükséges alátámasztani a bérelt helyszín piaci árát.

Pályázati szakértő segítségével összeállított dokumentumok:

Külső képzés esetén a képző kiválasztásának alátámasztásához szükséges 3 db árajánlat és önköltségszámítás.
Referenciaképzés igazolásának dokumentuma.
Foglalkoztatási és képzési összesítő.

A Kérelem 2021. október 1. napjától nyújtható be az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kijelölt, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kiemelt partnerként nevesített Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal hivatali kapujára, a Pályázó Ügyfélkapujához kapcsolódva.

Forrás: http://www.fefi.hu/ujsag/2021-oktober/mar-elerheto-munkahelyi-kepzeseket-tamogato-palyazat-benyujtasahoz-kitolto

Friss hírek/ Hírek/ Soft skills

A digitális kompetenciák uniós referenciakerete, a DigComp 2.1 már magyarul is elérhető

Szerkesztőség 0 Comment

A 2017-ben elkészült DigComp 2.1(link is external) (The Digital Competence Framework for Citizens) uniós dokumentumot DIGCOMP, Állampolgári digitáliskompetencia-keret címmel fordították le. Az ábrákkal és színes képekkel illusztrált 36 oldalas brosúra a digitális kompetenciák nyolc szintjét különbözteti meg, és öt kompetencia területet jelöl meg.

A DigComp 2.1 egyes szám első személyben, tanulási eredmény alapú leírásban fogalmazza meg, hogy az egyén mire képes egy adott szinten és kompetencia területen, például: „képes vagyok megváltoztatni tartalmakat a legmegfelelőbb formátumok használatával” (Tartalomfejlesztés, 7. szint)

A dokumentum néhány személetes példán keresztül mutatja be, hogy az egyes kompetenciaterületeken és szinteken mire vagyunk képesek. Például az Információ- és adatmenedzsment kompetenciaterületen, ha 3. szintű ismeretekkel rendelkezem, akkor „meg tudom nevezni azokat az álláskereső portálokat, amelyeket rutinszerűen használok álláskereséshez” vagy ugyanez a 6. szinten „Különbséget tudok tenni a megfelelő és nem megfelelő alkalmazások, felugró üzenetek és levélszemetek között…”

Vagy a Kommunikáció és együttműködés kompetenciaterületen esetében, a 4. szinten „meg tudom mutatni a tanáromnak a tabletjén, hogy milyen digitális források segítségével készítem az anyagot a csoportmunkához”.

Az egyes kompetenciaterületeket a DigComp 2.1 további alterületekre bontja, a Biztonság alatt például az Eszközök védelme, A személyes adatok és a magánélet védelme, Az egészség és a jólét védelme és a Környezetvédelem témák szerepelnek.

Az uniós dokumentum szolgál majd mintául a magyar DigKomp, azaz a Digitális Kompetencia Keretrendszer kidolgozásához.

Friss hírek/ Szakképzés

Átalakul az OKJ

Szerkesztőség 0 Comment

A tervek szerint új szakképzési törvényt alkotnak, ami magával vonhatja azt is, hogy a felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről(link is external)) hatályát veszti.

A médiában egymást követik a cikkek, nyilatkozatok, interjúk, amelyek a lehetőségeket, kérdéseket boncolgatják. Egyelőre azonban még nagyon nagy a bizonytalanság, legfőképp talán a felnőttképzéseket, -képzőket illetően.

Mikortól lép életbe az új szabályozás?

Amíg egyéb nem tudható, a felnőttképzők számára az a legfontosabb kérdés, hogy meddig indíthatnak OKJ-s képzéseket a jelenlegi rendszer szerint. Az már szinte bizonyos (biztosnak természetesen csak akkor tekinthető egy szabályozás, ha már az adott jogszabály is megjelenik), hogy az új törvény 2020. január 1-jén lép életbe, és a 2020. szeptemberétől induló képzésekre kell majd alkalmazni. A törvénynek ez év novemberére kellene megszületnie, a részletszabályokat is tartalmazó, kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteknek pedig 2020 tavaszára. Nem kizárt, hogy bizonyos átmeneti időszakot biztosítnak majd arra, hogy a jelenlegi rendszerről az újra térjenek át az intézmények, mint ahogyan erre már a legutóbbi „rendszerváltáskor”, azaz 6 évvel ezelőtt is volt példa. (Akkor a törvény megengedte, hogy az akkreditált programokat még továbbra is, körülbelül még háromnegyed évig el lehessen indítani.)

A képzéseknél mindig azt a jogszabályt kell figyelembe venni, amelyik a képzés indításának időpontjában érvényes, így ha a képzés még 2020 szeptembere előtt indul el, függetlenül attól, hogy mikor lesz vége, arra még a jelenlegi szabályozás lesz érvényes.

Milyen jogszabályok változnak? ÁFA?

Valószínűleg új szakképzési törvény lesz, és az is lehetséges, hogy ez a jogszabály tartalmazza majd a felnőttképzésben alkalmazandó követelményeket is. Ennek okán megszűnhet a felnőttképzési törvény valamint a számos, rájuk vonatkozó rendelet. Ha így történik, akkor hozzávetőleg 6-8 törvényt kell majd módosítani. Ezek közül a felnőttképzők és a képzésben résztvevők számára a leglényegesebb az ÁFA-törvény. Hiszen ha nem lesz hivatalos, hatóság által kiadott felnőttképzési engedély, akkor a képzések ÁFA mentessége is megszűnhet.

Hogyan alakul át a rendszer?

Teljeskörűen ezt a kérdést most még nem lehet megválaszolni, annyit viszont lehet tudni, hogy az iskolai rendszerben mintegy 180 alap szakképesítést oktathatnak majd az állami és az egyházi fenntartású iskolák. A jelenlegi OKJ tehát a mai formájában megszűnik. Mivel azonban maguk a szakmák (csak hogy a legnépszerűbbeket említsük: dajka, mérlegképes könyvelő, targoncavezető), nem szűnnek meg, továbbra is szükség lesz az adott tudásra, így képzésekre is. Szakmai jegyzék tartalmazza majd azokat, amelyekre a felnőttképzés keretében lehet felkészülni. A jogalkotók ezt úgy képzelik el, hogy a felnőtt tudását független vizsgaközpontokban mérik és értékelik majd, azaz a vizsgán teljesítendő követelményeket határozzák meg, magát a képzési folyamatot nem szabályoznák. A vizsgázó a teljesítményéről az állam által elismert okmányt kap majd, amellyel az adott szakmát végezheti.

Néhány, a témáról a sajtóban nemrégiben megjelent cikk:

Friss hírek/ Hírek/ Szakképzés

Nemzeti érdek, hogy a fiatalok versenyképes tudással rendelkezzenek

Szerkesztőség 0 Comment

Olyan országot kell építeni, ahol a munkásoknak és a munkának becsülete van, ahol minden fiatal kezébe jut egy értékes szakma vagy hasznos diploma – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hungexpón, a XI. Szakma sztár fesztivál megnyitóján.

“Ez a célunk, ezért kötöttünk megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és ezért fogunk újabb megállapodást kötni velük az előttünk álló négy évre is” – mondta a kormányfő.

A jelen lévő diákoktól azt kérte,”építsük fel közösen azt a Magyarországot”, ahová mindig vissza lehet térni.

A magyaroknak ugyanis mindenért meg kell küzdeniük, a saját szakembereikért, fiataljaikért és jövőjükért is – fogalmazott Orbán Viktor.

Európa ma “úgy van összerakva” – folytatta -, hogy szerencsésebb múltú és gazdagabb országok el tudják szívni más nemzetek szakképzett fiataljait. “Rátok is pályáznak más országok munkaadói” – hívta fel a figyelmet. Szerinte erre két válasz adható: egyrészt büszkék lehetünk rá, hogy a magyar fiatalok bárhol meg tudják állni a helyüket a világban, másrészt “felépítjük azt a Magyarországot, ahol a fiatalokat munkahely, tisztességes fizetés, biztonság, saját családi otthon lehetősége várja”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

a legutóbbi parlamenti választáson a magyarok úgy döntöttek,”Magyarország továbbra is maradjon magyar ország”.

A miniszterelnök szerint előbb-utóbb minden ország olyan lesz, amilyen a fiatalsága, “márpedig mi, magyarok egy versenyképes országot szeretnénk, egy országot, amely sikeresen száll versenybe a világ bármely színpadán”. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy olyan fiatalokat neveljenek, akik piac- és versenyképes tudással rendelkeznek.

Jó lenne az is – tette hozzá -, ha az iskolából kikerülők büszkék lennének arra, hogy tudásukkal, munkájukkal és sikereikkel hozzájárulhatnak ahhoz “az ezeréves alkotáshoz, amit egyszerűen csak magyar hazának hívunk”.

“Ha jó szakmát választotok, akkor biztos jövő vár rátok, Magyarország és a világ legjelentősebb cégeinek lehettek megbecsült és elismert szakemberei”- mondta hallgatóságának Orbán Viktor, aki a “Hajrá, Magyarország, hajra, magyar fiatalok!” fordulattal zárta beszédét.

A XI. Szakma sztár fesztivál, a Szakma kiváló tanulója verseny, az Országos szakmai tanulmányi verseny és az V. SkillsHungary nemzeti döntője megnyitóján tartott köszöntőjében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt:

ha valaki jó a szakmájában, sikerrel szerepel országos szakmai versenyen, annak legyen nyitott a felsőoktatás, könnyebben léphessen be oda.

Parragh László elmondta: a szakmák ünnepét 11 éve rendezik meg, az első alkalommal 15 szakmát mutattak be, a hétfőn kezdődő megmérettetésen már 43 szakma versenyez három napon át a Hungexpo területén. Kifejtette: a cégek 67 százaléka szerint hiányzik a szakképzett munkaerő Magyarországon. Hozzátette ugyanakkor: nem a szakképzett munkaerő hiányzik, hanem a nemzet gyarapodásához szükséges erő, ezt kell megerősíteni, ami hatalmas feladat. Ismertette: idén több mint hétezer diák jelentkezett, közülük 236-an jutottak a végső versenybe, ahol 108 oktatási intézmény képviselteti magát. A határon túlról négy versenyző és négy iskola van jelen Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, illetve a Felvidékről.

Parragh László elmondta: bár a szabályozás elindult, a tételes végrehajtás még hiányzik ahhoz, hogy a szakmunkások könnyebben juthassanak be a felsőoktatásba. Példaként említette, hogy a jelentős autóipari cégek vezetőinek nagy része szakmunkásként kezdte. Fontosnak nevezte az olyan képzések népszerűsítését, amelyek iránt van munkaerőpiaci kereslet. Hozzátette, a duális képzést tovább kell erősíteni, emellett fontos a digitalizáció, valamint az objektív vizsgáztatási rendszer országos kialakítása. Közlése szerint az érdeklődő iskolák diákjai ingyenesen vesznek majd részt a rendezvényen, idén 10 ezer fiatalt várnak, 70 százalékuk pályaválasztás előtt áll.

Csiszár Zsófia projektmenedzser bejelentette: szeptember 26-28. között Budapesten rendezik a Szakma sztár európai versenyét, az EuroSkills versenyt. A szakmák Európa-bajnokságán 28 ország több mint 500 diákja közül választják ki Európa legjobbjait, közöttük 27 magyar versenyez majd.

Forrás:http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/nemzeti-erdek-hogy-a-fiatalok-versenykepes-tudassal-rendelkezzenek

Friss hírek/ Kiemelt tartalom

A digitalizáció megköveteli a képzési rendszerek átalakítását

Szerkesztőség 0 Comment

A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én.

A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A csúcstalálkozó előmozdítja a nyílt vitát arról, hogy az egyes országok mit tesznek azért, hogy polgáraik minden szükséges képességgel rendelkezzenek a hatékony részvételhez, képesek legyenek sikereket elérni a digitális világban.

„A digitalizáció olyan mértékben és gyorsasággal alakítja át a munkaadók által a munkavállalóktól elvárt készségek körét, hogy az új elvárásoknak megfelelő felkészültség biztosításához az oktatási és képzési rendszer minden szintjét fejleszteni kell” – mutatott rá Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője.

A rendezvényen a világ minden tájáról érkezett résztvevők, köztük több mint 20 állam oktatásért, képzésért felelős miniszterei és államtitkárai az oktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, tudomány és innováció tükrében tárgyalták meg a gazdasági fejlődés és a digitalizáció kérdéseit. Az összehívott szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen kormányzati beavatkozásokkal, programokkal biztosíthatóak az eredményességhez, versenyképességhez elengedhetetlen digitális és egyéb készségek.

A konferencián az OECD szakértői elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy állami beavatkozások nélkül a digitalizáció a népességnek csak egy része számára jelent majd előnyt és előrelépési lehetőséget, míg azok, akik nem tudják megszerezni a szükséges készségeket, lemaradnak. Számukra a felzárkózási lehetőséget azok a szabályok és programok teremthetik meg, amelyek az át- és továbbképzés lehetőségét minél szélesebb körben elérhetővé teszik, és egyben ösztönzik is a részvételt.

Pölöskei Gáborné a tárgyalás során elmondta, hogy az ehhez szükséges fejlesztések Magyarországon már elkezdődtek, mégpedig – bár ez meglepőnek tűnhet – a kötelező óvodáztatás kiterjesztésével. A magyar megközelítést az OECD által bemutatott nemzetközi összehasonlító kutatási eredmények is igazolták: ezek tanulságai szerint a hosszabb idejű óvodai részvétel még a felnőttkorban is kimutatható készségtöbbletet eredményez.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a szakterületet érintő 2017. évi jogszabály-módosítás eredményeként Magyarországon a gazdasági szereplők bevonásával létrejöttek az Ágazati Készségtanácsok, amelyek hatékonyabban segítik majd a munkaerőpiaci igények pontosabb meghatározását és a megfelelő képzési kínálat kialakítását.

A konferencián elhangzott előadások, a szűkebb körű egyeztetéseken feltárt konkrét munkaerőpiaci megoldások és javaslatok alátámasztják az elmúlt időszak hazai fejlesztéseit, így különösen a szakképzés és felnőttképzés terén elindított fejlesztéseket, a gazdaságfejlesztés területén az Ipar 4.0 programot, vagy a Digitális Jólét Program (DJP) közreműködésével létrehozott Digitális Munkaerő Programot (DMP). A megtett lépések együttesen képesek lehetnek felkészíteni a hazai gazdaságot és társadalmat a 2. Skills Summit eseményen előrevetített gazdasági és munkaerőpiaci változásokra.

(Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály)

Friss hírek/ Kiemelt tartalom/ Szakképzés

Munkahelyi Képzési Díj 2018

Szerkesztőség 0 Comment

Felhívás Munkahelyi Képzési Díj 2018-ra

Az Európai Szakképzési Héthez kapcsolódóan, az Európai Bizottság a munkáltatók és a munkavállalók közti kapcsolat erősítése érdekében Munkahelyi Képzési Díjat tűz ki. A Díj fő célja, hogy láthatóvá tegye az Európai Unió szerte fellelhető kiváló gyakorlatokat és ez által előmozdítsák a szakmai képzést a mikro-, kis és közepes vállalatoknál a különböző karrierszakaszokban.

A vállalatok a pályázati űrlap kitöltésével pályázhatnak a Díjra, amelyen be tudják mutatni a jelenlegi fejlesztési lehetőségeket, amiket a munkavállalóik számára kínálnak. A jelentkezési határidő 2018. augusztus 20.

Nyeremények:

elismerés és megbecsülés;
Munkahelyi Képzési Díj;
Meghívó a 3. Európai Szakképzési Hétre Ausztriába (2018. november 8-9.) a szállás és utazási költségek térítésével;
Nemzetközi megjelenés az Európai Bizottság közösségi média csatornáin és az Európai Szakképzési Hét honlapján;
A kezdeményezés bemutatása releváns Európai platformokon.

Bővebb információért kérjük, olvassa el a tájékoztatót.

Friss hírek/ Hírek/ Kiemelt tartalom

Erasmus-szal a vállalati képzések reformjáért

Szerkesztőség 0 Comment

Vajon hogyan lehet eredményesen idegen-nyelvet oktatni a vállalati szektorban? Mi a különbség a “hagyományos” , a businesss English és a vállalati angol tanfolyam között? Milyen mérőszámokkal lehet ROI-t számolni kihelyezett nyelvi képzés esetén?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ egy 2017-ban az Erasmus+ program támogatásával indult mobilitási projekt

A munkavállalók és munkáltatók igényeire szabott nyelvi képzések egészen más megközelítést igényelnek, hiszen a cél itt nem egy nyelvi szintre való ugrás, hanem olyan nyelvtudás megszerzése, mellyel a munkavállalók hatékonyabban tudják feladataikat ellátni, prezentációt tudnak készíteni külföldi ügyfelek, beszállítók számára, vagy épp a vállalat külföldi tulajondosa által kért riportot tudják frappánsan megfogalmazni.

Az Antener Kft 17 kollegája vett részt a 2017-ben indult projektben,és olyan kurzusokon vettek részt, mint a Motivációmenedzsment, Problémamegoldás, Üzleti nyelv tanítás vagy éppen különböző Train-the-trainer programok.

A képző bízik abban, hogy a projekt során sikerül olyan nézőpontokat megismerni, melyek elősegítik, hogy olyan speciális tananyagot fejlesszünk ki, mellyel a munkahelyi nyelvtanulás a minimális óraszám- maximális hatékonyság jegyében tud elkészülni. Egyelőre pilot jelleggel vezették be a kialakított speciális képzésüket egyik partnerüknél, hogy a tapasztalatokat és az eredményeket felhasználva egy egyedülálló képzési programcsomagot tudjanak a jövőben kínálni.

A projektről bővebben: antener.hu/erasmus

Friss hírek/ Hírek

Kiállítás: Personal Hungary 2017. november 15-16.

Szerkesztőség

2017. november 15-én és 16-án már 14. alkalommal kerül megrendezésre a Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás.

A Millenáris B épületében idén is közel félszáz kiállító jelenik meg, színes programokkal és újdonságokkal várja a látogatókat a rendezvény. More

Friss hírek/ Nyelvtanulás

Hivatalos ügyintézés angolul

Szerkesztőség 0 Comment

A nyelvtanulás folyamatának egyik legtöbbet emlegetett és leginkább népszerű eleme a különféle hivatalos megnyilatkozások idegen nyelvű lehetőségeihez kapcsolódik. Lényegében minden cég életében, függetlenül az érintett területtől szükséges, hogy bizonyos lényeges ügyeket a munkatársak angol nyelven is képesek legyenek megoldani, legyen szó akár egy nemzetközi telefonszolgáltatás igényléséről, esetleg egy-egy konferenciára történő bejelentkezés megoldásáról – az ezekhez szükséges eszköztár pedig könnyedén megszerezhető a vállalati nyelvi képzések keretében.

A kihelyezett nyelvoktatás során erre is kiemelt figyelmet kell fordítson a kurzus lebonyolításával megbízott nyelvoktató, hiszen rengeteg alapvető társalgási és írásos szövegalkotási feladat mellett ezen terület ismerete szolgálhatja közép- és hosszútávon egyaránt igazán jól a megbízott munkatársakat, dolgozókat, alkalmazottakat abban, hogy munkájuk a nemzetközi kommunikáció szintjén is eredményes lehessen.

Mindehhez természetesen legelőször arra van szükség, hogy a nyelvoktató felmérje, milyen igényekkel kell számolnia. Ezek után azonban olyan útra terelhető, a célirányosság abszolút figyelembevételével az oktatási metódus, hogy az nagy fajsúllyal tartalmazza a különféle hivatalos, többnyire sablonokon alapuló kommunikáció lehetőségeit és módszereit.

A lényeg tehát a sablonszerű lapok, ívek és egyéb formulák kezelése kapcsán a rutin, mely gyakorlással könnyedén kialakítható, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni annak tényét sem, hogy tudni kell a sorok között is olvasni: ehhez pedig már nem elegendő a formulák és bevett fordulatok ismerete. A megfelelő minőségű céges nyelvi kurzusok azonban minden eshetőségre képesek felkészíteni a résztvevőket, így az intenzív nyelvoktatás egyszerre jelent felkészültséget a gyakran előforduló feladatok, illetve az egyedi esetek kapcsán is.

Sőt, vannak olyan képző intézmények, akinél porftóliójuk szerves része az, hogy kifejezetten az adott cégre, vagy csoportra szabott specifikus tananyagot dolgoznak ki, melyet a nyelvoktatás során a tanárok beépítenek a tanmenetbe. Így garantálható, hogy a résztvevőknek olyan kompetenciáik fejlődjenek, melyek a munkanapjaiknak szerves részeit képzik.

A témakörhöz kapcsolódó nyelvkurzusok olyan hasznosítható tudás átadására lettek kialakítva, mely megfelelő szakmai ismeretek meglétének függvényében valóban képessé teszi a munkatársakat angolul is mindarra, amiben magyarul professzionálisak.

Kapcsolódó tartalom:

Kihelyezett nyelvoktatás vs. hagyományos nyelvi képzés

1 2